Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Magyar Mágnesvasút

 

Logisztika és erőmű egyben

Készült: 2009.

Kivonat


presentation1.jpg

Az Észak-déli mágnesvasút, Finnországtól /Baltikum-Lengyelország-Ukrajna-Magyarország (kelet, dél-kelet, dél)-Horvátországig megvalósítja a Kelet-Közép-Európa országainak összeköttetését, mind a tudományos fejlődés, mind a gazdasági előnyök (pl. évszak-turizmus) fejlesztése szempontjából.


 

A recesszió felértékeli az amúgy is nagyszabású beruházást.

  • Az építőipar sok szakképzetlen munkaerőnek ad munkát az alapok kiásásával.

  • A szakmai alvállalkozók nagy számát tudja foglalkoztatni: az egyidejű munkakezdéssel.  „Ki gyorsan ad kétszer ad” mondás mutat rá arra az előnyre, hogy a segélyek és cég-felszámolások helyett munkát tudnak végezni az emberek.

  • A nyugati cégek itt hagyott kirendeltségei az anyavállalatok munkakultúráját ismerve korszerű állami vállalat részegységeiként működhetnének a továbbiakban együtt a beruházáson.

  • A japán tapasztalat alapján, azt tovább fejlesztve a szélsőséges időjárási terhelésre kell tervezni a lábazatot is.

2006-ban 110km/óra sebességű vihart tapasztaltunk (Budapesten), idén már 160km/óra sebességűt.

A tornádó jelensége (szívó hatás) is már megjelent hazánkban: eddig Nógrádban és Csongrádban.

Nagy szemű jégeső is gyakoribbá vált, ahogy az esőzés is inkább a monszunesőhöz hasonlít, semmint a nyári záporokhoz: 3 nap alatt 2 havi eső zúdult le májusban.

A talajerózió gyakoribbá válásával is kell számolni, azaz új statikai módszert kell kidolgozni az oldalirányú légnyomás és földmozgás miatt.

A formatervezés eszközével lehet légellenállást csökkentő felületeket tervezni, ugyanakkor érdemes az így elterelt  környezeti szeleket energiatermelésre használni.

  • Maga a mágnesvasút 350 km/óra sebességű, jelenleg Japánban. Azonban már teszteltek 570 km/óra sebességet is. (Japán rendelkezik tesztpályával)

A hazánkban tapasztalt 110-160km/óra sebességű vihar erejét messze felülmúlóan gyors vonat oldalszele a szélerőművek hétköznapi kapacitását megtöbbszöröző módszert, azaz speciális technikát kíván.

Ezt a speciális technikát a K+F+I keretében, kiterjesztett (szabadon csatlakozhat bárki: ahogy két gimnazista fejlesztett ki számítógéphez energia visszanyerő berendezést) feladat orientált kreativitással egészen újszerű szemlélettel lehet megoldani.

  • A mágnesvasút, mint építmény, folyamatosa ki van téve a Nap sugárzásának, ami egyrészt a formatervezésnél, másrészt a fényelnyelő, napenergiát hasznosító technikák kiválasztásánál szempont.

  • A mágnesvasút lábazata, a római csatornák mintájára, alkalmas víz szállítására, kialakításától függően.

Hazánk sivatagosodását lassíthatja a tengerekből lepárlással nyert víz beszállítása öntözés céljára. Vagy a túl sok víz elszállítását is megoldhatja ez a vízi út.

  • Az Észak-déli mágnesvasút két végén található öböl mind a víznyerésre alkalmas, mind a mágnesvasút működéséhez szükséges energiának szélenergiaként való termelésére.

/Skandináv kutatások az édesvíz (folyó) és a sós tengervíz közötti feszültség hasznosításával is foglalkoznak, mint energianyerési lehetőséggel./

  • A K+F+I legújabb eredményeit folyamatosan alkalmazva a mágnesvasút egy különleges prototípusa épülhet meg, amit a szervezési-tervezési-építési tapasztalatokkal együtt újabb és újabb mágnesvasutak építését teszi lehetővé, pl. Afrikában, de akár még Kínában is.

 

  • Az Észak-déli mágnesvasút, Finnországtól /Baltikum-Lengyelország-Ukrajna-Magyarország (kelet, dél-kelet, dél)-Horvátországig megvalósítja a Kelet-Közép-Európa országainak összeköttetését, mind a tudományos fejlődés, mind a gazdasági előnyök (pl. évszak-turizmus) fejlesztése szempontjából.

Nyugat-Európa Pozsonyig, illetve Bécsig tervezi a maga mágnesvasutait megépíteni.

Az Észak-déli mágnesvasút, a maga ukrajnai állomásával Szlovákia magyar lakta területein keresztül tudja húzni a gyorsvasúti összeköttetést. Akár mágnesvasútként, akár csak gyorsvasútként. A magyarországi „ölelő” vonal is a határhoz közel, a magyarlakta vidékek határon túli területek (Románia: Erdély, Szerbia: Vajdaság) felértékelődését hozza magával.

  • A nagy, nemzetközi beruházás az EU koncepciójával egyezik, így EU-s pénzek, (mint KOHÉZIÓS ALAP pl.) és a nemzetközi kockázati tőke (japán, kínai) egyaránt megtalálja számítását partnerként.

  • Az Észak-déli mágnesvasút a legújabb értékpiacon, a CO2 kibocsátási kvóta piacán is, nyereséget termel: a légi közlekedéssel konkurál, illetve váltja ki.

A Malév helyett gyors és biztonságos közlekedést kínál, környezetszennyezés nélkül.

A mágnesvasút ma már áruszállításra is alkalmas.

A mágnesvasút, az Európai Táj Egyezmény szellemében, a lábazaton való közlekedés révén az állatok vonulását nem veszélyezteti, ezáltal elmondható róla, hogy élő-környezetbarát.


Nem tértem ki olyan részletekre,

  • mint a terület kisajátítás/önkormányzati részvétel/tulajdon kérdése, ami a felértékelődés miatt azonnali bevétellel segíthetné a gazdálkodásukat: helyi alternatív-energiatermelő rendszerek megépítésével tovább fokozható a társadalmi haszon.

  • A vonat –beszállítói státus alkalmat adhat a saját /volt Ganz/ technológiai fejlődés megindulására.

  • A megálló helyek, mint új (kis) városok lehetősége, s hogy az egyes járatok különböző megállóhelyeken álljanak meg: a járatsűrűség biztosítása végett. /A gyorsulás úthossz igénye miatt/

 

Készült:

Budapest, 2009.